18Please respect copyright.PENANAJy5hLn5Cnz-Alszom rá egyet, nem akarom elkapkodni. - gondolta Marcus.
18Please respect copyright.PENANAxBzxRTban2
Már nagyon fáradt volt, nem akart hirtelen vagy meggondolatlanul lépni.
Nem arról volt szó, hogy Jenny annyira fontos lett volna neki, hogy egy válaszüzenetet ennyire meg kellett volna terveznie, hanem az a vibe volt neki annyira fontos, amit Jenny jelentett neki.
Újra érzett olyan dolgokat, amik már hiányoztak neki. És hiába tudta, hogy ez csak a szörnynek tetszik, mégis muszáj volt neki is adni valamit.
Az egyensúlyt fent kell tartani. Mindkét oldalának meg kell kapnia amit akar, mert így irányíthat.
Sok év telt már el enélkül, hogy ezt felfogta volna.
Volt olyan, hogy a szörnyet zárta el. Sokáig jófiú volt, aztán jött egy töréspont és durr... A szörny kiszabadult és tombolva dominálta le az angyalt. De hosszú távon az sem volt jó... A sok nő, a drogok, a heti többszöri bulik, a pénze értelmetlen "elégetése" a pillanatnyi gyönyörért sem volt kielégítő számára. Akkor pedig azokat az embereket irigyelte, akiket otthon vár a párja, nyugodt életet él, fizeti a számlákat, neveli a gyerekeket, stb...
És ahogy kezdett idősödni úgy kezdte el felfogni, hogy ő ilyen, nem tud vele mit csinálni, akkor inkább megtanulja önmagát irányítani.
De ezt úgy, hogy mindenből kapjon. Mert Marcusnak minden kell, és soha semmi sem elég.
Mohó volt és sokszor önző....
Úgyhogy este az ágyban csak egy mondat hangzott el a fejében:
18Please respect copyright.PENANAFZzUTl6gHy
-A faszom bele verem ebbe az egész helyzetbe..
18Please respect copyright.PENANAnCxfJ10RKz
Majd kinyúlt az éjjeli szekrényre a telefonjáért és egy kérdést gépelt bele:
18Please respect copyright.PENANAgfp51n8OWS
"Mi a baj?"
18Please respect copyright.PENANA5ybg4OygH4
Majd megnyomta a Küldés-gombot...
18Please respect copyright.PENANABG3kYfpKue
18Please respect copyright.PENANAqdLLGL6nLO


